Elstartolt a JELEVEN Tanoda a Török Béla Iskolában

Régóta dédelgetett tervünk, hogy a Jelnyelvi Játszótér játékos módszertanán alapuló JELEVEN kurzusaink anyagát célzottan hallássérült gyerekekkel is kipróbáljuk. A JJT-re rengeteg siket és nagyothalló gyerek járt, ezek az alkalmak viszont nem kurzus-szerűen épültek fel, hanem drop-in-drop-of jelleggel, bárki bármikor bekapcsolódhatott a jelnyelvi játékokba és kommunikációs csoportos gyakorlatokba. Az ebből kinövő JELEVEN kurzusokon játékokon és nonformális gyakorlatokon keresztül oktatjuk a jelnyelvet, halló osztályokban, jellemzően 10-15 alkalmas kurzusok formájában.

Új projektünk, a JELEVEN Tanoda a két előzmény ötvözése: 10 alkalmas, jelnyelv alapú kurzus, de nem hallóknak, hanem hallássérült gyerekeknek, akik egyrészt már tudhatnak valamennyire jelnyelven, másrészt viszont a nonformális gyakorlataink kommunikációt és egyéni skilleket fejlesztő mélységeit is kiaknázhatjuk. Nem titok, számunkra is tartogat újdonságokat ez a kísérleti projekt és kíváncsian várjuk, hogy milyen hatásokat tudunk elérni a gyerekcsapatban a gyakorlatainkkal. Célunk, hogy ne csupán jeleket tanuljanak a gyerekek, hanem ismerkedjenek meg a siket identitással, a jelnyelvben rejlő lehetőségekkel is, ezáltal segítve őket abban, hogy felnőve, lehetőségeik tudatában saját maguk választhassák meg, hogy milyen kommunikációs módot használnak. Nagy öröm, hogy a Török Béla Iskola szakmai partnerünk ebben a küldetésben!

Kiket oktatunk? A Dr. Török Béla EGYMI és Kollégium nyitott volt a Tanoda programra, így két negyedikes osztály alkotja az összevont csoportot, akikkel 10 héten át dolgozunk együtt. Vegyes hallásállapotú csoport jött össze: a gyerekek 11-13 évesek, mindannyian hallássérültek, de eltérő mértékben. Változatos a kommunikáció eszköztára is: több tanuló cochleáris implantátumot használ, beszél és szájról olvas. Közöttük a jelnyelv használata kevésbé elterjedt. A másik osztály gyerekei főként hallókészülékesek, közülük többen ismernek és használnak jeleket. Két kislány jött siket családból.

Kik oktatnak? Jelnyelvi trénerünk a csodás Jarabik Imola, aki maga is széles kommunikációs skálán mozog, így bárkivel szót ért, illetve a JELEVEN kurzusokban már jártas oktató. Őt segíti halló trénerként Tempfli Kátya, aki a módszertan kidolgozásáért is felel. Az első alkalommal beszélgettünk, ismerkedtünk a gyerekekkel, felmértük, hogy kinek mi az optimális kommunikációs mód, milyen tolmácsolást igényel a csoport és az oktató a hatékony együttműködéshez, és mik a gyerekek előzetes ismeretei jelnyelvről, jelnyelvből. Beszélgettünk a

fogalmakról: siket, hallássérült, nagyothalló, jelnyelv. Hányan tudnak jelelni a csoportból? Miben más a kommunikáció sikettel, hallóval, nagyothallóval? Megnéztünk pár, hallók által is használt kézjelet, majd az alábbi gyakorlatokat próbáltuk ki:

1. Névjel adás és közös tanulás. A siket kultúrában a névjel fontos elem, gyakran adják külső attribútum, jellemző tulajdonság alapján. A csoportban két gyereknek volt már névjele, a többieknek közösen adtunk, attribútum vagy jel-ábécé kezdőbetű alapján. Itt az attribútum fogalmát is tudtuk mélyíteni.

2. Névjel-passz. Egyszerű gyakorlat, A passzol B-nek, megmutatva neki saját névjelét, majd B névjelét. B kiválasztja C-t, saját névjelét mutatja neki, majd C-ét, és így megy tovább a minta. Célja a névjelek memorizálása, és közben egy egyszerű passzolási mintázat működtetése.

3. Zombi / Ments meg! Újabb, a névjelek elmélyítését szolgáló gyakorlat, játékélménnyel és kommunikációs fejlesztéssel megtámogatva. A középen álló zombi célja, hogy elkapja a körben állókat, akik viszont képesek más felé irányítani a zombit. Ezt úgy tehetik meg, hogy segítséget kérnek a társaiktól, szemkontaktus segítségével. Emlékezni kell a névjelekre, a játékszabályra és közben meg kell menekülni a zombitól – mi imádjuk ezt a gyakorlatot, mert nagyon magas játékkedvet generál, ami láthatóan segíti a tanulást. A gyakorlat után beszélgettünk a szemkontaktus fontosságáról a siket kultúrában.

4. Következő gyakorlatunk az 1-2-3 Bugi-vugi, avagy mindig új párral végzendő kis mini-feladat, egyben köszönés jelek tanulása. A gyakorlat funkciója, hogy mindenki lehetőleg minél több társával kerüljön párba, és hozzon létre egy formulát, majd képes legyen gyorsan váltani és soron következő párjával valami mást mutatni. Itt több mindent kell egyszerre fejben tartani: melyik számhoz melyik pár és melyik jel tartozik, valamint fontos a jel pontos kivitelezése, a gyorsaság és a szemkontaktus tartása is, és figyelni kell, hogy ne ütközzön össze senki senkivel a nagy tolongásban. Komplex feladat, de a kezdeti nehézségeken túlesve jól működött a gyakorlat.

Észrevétlenül telt el a két óra: a gyakorlatok után zártuk az alkalmat: mindenki elmondhatta, hogy mi volt számára újdonság és élmény. A csoportdinamika első alkalommal jól alakult, kevés olyan tanulónk van, akiket kihívás volt aktivizálni, hamar kialakult a csoporttal az összhang és csupa pozitív visszajelzést kaptunk. Várjuk a következő hetet!

A program megvalósításának forrásai:

- Open Society Foundations, 'Grassroots' Project

- a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. és a Nemzeti Együttműködési Alap.