Szülőklub: Hallássérült családmodellek

Az e havi Kimenő Szülőklub programunkon Sándor Fanni Angéla pszichológus tartott beszélgetést az érintett családoknak arról, hogy milyen hallássérült családmodelleket ismerünk, és ezekben a különféle családokban milyen módon kommunikálnak egymással a családtagok, mik a specifikumok és különlegességek.

A beszélgetésben jelentős szerepet kaptak maguk a szülők is, hiszen ők maguk tudtak a leghitelesebb módon beszámolni tapasztalataikról, élményeikről. Bizalmas és családias légkör alakult ki, ahol meg tudtak nyílni a zárkózottabb résztvevők is. A csoport teljesen vegyes volt, hallásállapot, használt nyelv és habitus szempontjából is, aminek köszönhetően sokszínű és széles bepillantást kaptunk a témába. Az alábbiakban Fanni szakmai munkáiból olvashattok összefoglalót, a teljes írás a Jeleven online blogban jelent meg, olvassátok bátran!

A hallássérült családok modellje általánosan háromféle módon szerveződhet a szülő és gyermek hallásállapota alapján: halló szülő – hallássérült gyermek, hallássérült szülő – hallássérült gyermek és hallássérült szülő – halló gyermek párosításokkal. Egy hallássérült gyermek születése esetében nagyon fontos, hogy hogyan viszonyul a család a siketséghez, mit tudnak róla, esetleg él-e a környezetükben hallássérült személy, vagy gyermekük születése következtében találkoznak először a hallássérüléssel. Ez nagyban megalapozhatja a gyermek egész életét és a családdal való kapcsolatát, illetve megváltoztathatja a család egész életét is.

A halló szülőknek legtöbbször nehéz megbirkózni azzal a váratlan helyzettel, hogy gyermekük nem hall. Felkészületlenek, tapasztalatlanok és tanácstalanok a hallássérüléssel, orvosi vizsgálatokkal, hallásjavító eszközökkel, kommunikációs formákkal, és a nekik járó támogatásokkal kapcsolatban. Amikor felmerül a gyanúja annak, hogy gyermekük nem hall, orvosi vizsgálatra viszik, ahol segítséget és tájékoztatást kaphatnak további vizsgálatokról, gyógypedagógusi foglalkozásokról és a hallókészülékről. Ezzel mi is szembesülünk a hozzánk járó családoknál és a mentorszülők munkája során. A Szülőklub egy szervezett lehetőség arra, hogy a halló szülők siket felnőttekkel is találkozzanak, személyes beszámolókat kapjanak arról, hogy milyen siketként élni, és megismerjék a jelnyelvet használó közösséget.

A siket közösség álláspontja szerint a gyermek számára a természetesen módon elsajátítható első nyelve, pozitív önértékelésének és identitásának is alapja a jelnyelv. A beszédtanítás, a hallókészülék-használat természetes módon egy gyermeknek igen hasznos, de nem önmagában, hanem a jelnyelv elsajátítása mellett, úgy, hogy a gyermek saját készségei érvényesüljenek és erősítsék az önértékelését. A siket felnőttek általában a bilingvalizmust (kétnyelvűséget) támogatják, mivel ez az oktatási rendszer az egyetlen módja annak, hogy a siket gyermek úgy sajátítsa el a többség nyelvét, hogy közben emberi jogai (a nyelvi és az oktatáshoz való jogok) se sérüljenek.

Az előadó elmondta, hogy Amerikában végeztek néhány pszichológiai kutatást, melyek a hallássérült családmodelleket vizsgálták anya-gyermek kötődés szempontjából. Összességében ezek a kutatások azt az eredményt mutatják, hogy a biztonságos kötődés feltétele a közös kommunikációs eszköz megléte. Hallássérült gyermekeket vizsgáltak halló és hallássérült családokban. Azokban a családokban, ahol jelnyelvet használtak az otthoni kommunikáció során, erősebb és biztonságosabb kötődés alakult ki az anya és a gyermek közt, függetlenül az anya hallásállapotától.

Sándor Fanni Angéla kollégánk immár a Hallássérültek Tanintézete kollektívájának tagja, iskolapszichológusként, amihez ezúton is gratulálunk! <3

Kapcsolódó posztok:

Improvizáció alapú tréningek integrált felnőtt csoportokban - Arany Brigitta, Tempfli Kátya és Seres-Kormány Anita mutatja be a Jeleven módszertanú gyakorlatokat

Workshop a jogainkról - Dr. Tapolczai Gergely ismertette a hallássérülésben érintettséggel összefüggő jogokat

Fókuszban a nők - dancehall tánc integrált csoportban, hallássérült és halló résztvevőkkel

Szülőklub - záró beszámoló a 2019/20-as projektről

A Szülőklub projekt megvalósításának forrása a Nemzeti Fogyatékosságügyi és Szociálpolitikai Központ "Szülősegítő szolgáltatások támogatása - SZÜLŐ2019" pályázat.