Szemléletformálás a képernyőn át

Ahogy már beszámoltunk róla, országjáró érzékenyítő projektünket online formába alakítottuk át és kezdtünk el középiskolai osztályokkal dolgozni, játszani, jelelni. Elsőként a sárospataki Árpád Vezér Gimnázium diákjaihoz vittük el a másfél órás programot. Azért is fontos ez a helyszín, mert jelnyelvi trénerünk, Seres-Kormány Ancsi is itt tanult annak idején. Az órán kiemelt szerepet kap az ő története: jelnyelven, fordítással kísérve mesélt arról, milyen volt a gimnáziumban hallók között tanulnia súlyos hallássérüléssel, mit csinálna ma másképp, és hol tart most: a siket közösség megbecsült tagja, sportoló, sportvezető és kétgyerekes édesanya.

Mit csináltunk ebben a 90 percben? Az alkalmazott improvizáció és az élménypedagógia eszközeivel játszottunk, mozgattuk meg a diákokat és vezettük rá őket olyan fogalmakra, mint a jelelési tér, a térbeli nyelvtan vagy a mimika fontossága. Gyakoroltuk a szájról olvasást, a tárgyak vizuális formálását és az ezen keresztül történő kapcsolatfelvételt. És természetesen jeleket is tanultunk, a jó öreg Jelnyelvi Játszótéri hagyományoknak megfelelően játékokkal és mozgásos feladatokkal ötvözve. Használtuk a teret: a diákokat a képernyők mögött is megmozgattuk, s mint ahogy a képen is látszik, igyekszünk mindezt jó hangulatban tenni.

Az országjáró online szemléletformálás folytatódik, következő alkalommal Révfülöpre jelentkezünk be!

A program a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. Nemzeti Együttműködési Alap programjának támogatásával valósul meg.