• Katya Tempfli

Szülőklub: improvizáció alapú tréningek integrált felnőtt csoportban

Frissítve: szept 22

2016-ban, az első hallássérült mentorszülői képzés során használtuk és alkalmaztuk elsőként az alkalmazott improvizációt, mint oktatási módszert és drámapedagógiai eszközt a résztvevői csoport dinamikájának és kommunikációjának fejlesztésére, itt még tolmácsolt formában. A sikeres felvezetést követően 2017-ben, a Jelnyelvi Játszótér projekt létrehozásakor az improvizáció alapú csoportos gyakorlatokat jelnyelvre és siket résztvevőkre adaptálva már szerves részévé tettük a módszerünknek. Az azóta eltelt három évben ezt a metódust követjük, fejlesztjük és formáljuk különböző igénybevevői csoportok igényeire optimalizálva.



Minden tréningünk között alapvető a kapcsolódás és az átjárhatóság. A hallássérült gyerekek számára a Jelnyelvi Játéktár csaknem 100 játéka nyújt változatos szórakozási lehetőséget, s ugyanezek a gyakorlatok szolgálják a hallássérüléssel kapcsolatos tudatosítást és érzékenyítést az országos Utazó Játszótér programban. Ezen az alapon dolgoztuk ki és indítottuk el 2020 elején az általános iskola alsó tagozatosainak szóló, nonformális módszertanú, játékos JELEVEN gyermekjelnyelvi kurzusainkat. Erasmus+ projektünkben nemzetközi együttműködésben fejlesztünk módszertant a középiskolás korosztály számára, mely a jelnyelven alapul, a társadalmi befogadást erősíti, és olyan 21. századi kompetenciákat fejleszt, mint a kreativitás, a kommunikáció, a kritikus gondolkodás, az együttműködés, a probléma-megoldás vagy az érveléstechnika. Részt vettünk a téli siketlimpiai csapat felkészülésében, konfliktuskezelési tréningünkkel. A módszert az üzleti szférába is vittük: vállalati kommunikációs és érzékenyítő tréninget tartottunk a Decathlon középvezetőinek, azzal a fókusszal, hogy hogyan kommunikáljanak a növekvő létszámú siket munkavállalóval, hogyan integrálják a siket kollégákat a szervezetbe, hogyan kezeljék a siket-halló jellegű konfliktusokat – mindezt nonformális módon, élmény alapon.


A hallássérülésben érintett családok számára indított Szülőklubban kifejezett célunk volt, hogy a gyermekeik számára nyújtott program mellett a szülők, családok közössége is épüljön, így eddigi tapasztalatainkat összegyúrva specifikusan rájuk szabott improvizációs gyakorlati tréninggel készültünk. A résztvevő szülők vegyes hallásállapotúak és egyáltalán nem homogén csoport, így egyrészt kihívás volt közös kommunikációs platformra helyezkednünk, másrészt az eltérő igényekre is kész válaszokkal kellett rendelkeznünk. Célunk a szórakoztatás mellett annak az alapvető tézisnek az átadása volt, amire egész módszertanunk épül: ahhoz, hogy kommunikálj és kapcsolódj a társaddal, nem kell egy nyelvet beszélnetek, hanem tervezés nélkül légy jelen és koncentrálj arra, hogy ő mit szeretne! Ha ez megvan, akkor működik a játék.


Mindenki pozitív tapasztalatok és sikerélmények által tanul – hatványozottan igaz ez egy olyan csoportra, akinek a „hétköznapi” tanulással kapcsolatos reflexiója nagy valószínűséggel negatív (itt a siketek orális oktatására gondolunk). A nonformális tanulás értéke, hogy észrevétlenül tesz nyitottabbá, kreatívabbá és műveltebbé. Megismerünk másokat, ismeretlen szituációkat, új területeket. Az alkalmazott improvizáció mint tanítási metódus és drámapedagógiai eszköz közvetlen tapasztalásokon és a résztvevő aktív cselekvésén keresztül tanít. Olyan személyes készségeket fejleszt, mint az önismeret, önértékelés, egyéni felelősségvállalás és szociális kompetenciák. A passzív befogadást felváltja a megismerő tevékenység, amely megteremti a tanuláshoz szükséges motivációs bázist is. Hívószavaink: problémamegoldás, kihívás, magas szintű együttműködés, érzelmek, kreativitás, divergens gondolkodás, játékosság, reflexió, önértékelés, bizalom, csoport, közösségi élmény, tapasztalati tanulás, multiszenzorialitás, öröm, mozgás, testi aktivitás.


Az alkalmazott improvizáció módszerében állandó partnerünk a Grund Színház. A színházi improvizáció műfaját Magyarországon meghonosító társulat együttműködésével az alkalmazott improvizációt mint drámapedagógiai eszközt használjuk, ezen keresztül ismertetjük meg az interperszonális kommunikáció sajátosságait, segítjük a kapcsolatfelvételi és kezdeményező készség fejlesztését, empatikus és támogató hozzáállás kialakítását. Olyan színházi fogalmakat helyezünk személyiségfejlesztési és drámapedagógiai keretbe, mint a státusz, karakter, narratíva, vagy kapcsolat. Módszertanunkban és gyakorlatainkban – szóljanak azok bármilyen korosztályhoz vagy érintett csoporthoz – az alkalmazott improvizáció és a jelnyelv egyenlő mértékben van jelen.


Kapcsolódó posztok:

Hallássérült családmodellek - Sándor Fanni Angéla pszichológus írása és az általa tartott Szülőklubos beszélgetés

Workshop a jogainkról - Dr. Tapolczai Gergely ismertette a hallássérülésben érintettséggel összefüggő jogokat

Szülőklub - záró beszámoló a 2019/20-as projektről

Fókuszban a nők - dancehall tánc integrált csoportban, hallássérült és halló résztvevőkkel


A Szülőklub projekt megvalósításának forrása a Nemzeti Fogyatékosságügyi és Szociálpolitikai Központ "Szülősegítő szolgáltatások támogatása - SZÜLŐ2019" pályázat.

1135 Budapest, Lehel u. 24/D.

+ 36 20 347 9870